Sprinkler-1 Fire Protection Ltd.
2120 Dunakeszi, Pf. 37.
Phone/Fax: +36 1 236-0772
E-mail: info@sprinkler-1.hu

Production and Sale of Tools of Fire Protection Equipment

Publications

Logisztikai központok és magasraktárak tűzvédelmi berendezéseinek fejlődése Magyarországon

Már öt éve, hogy e lap hasábjain összefoglaló cikk jelent meg " Magyarországon már NEM égnek le a raktárak" címmel. A meglepő cím (miért kellene a raktáraknak leégni?) a Plumbing Engineer tűzvédelmi szakfolyóirat 2000. júniusi számában megjelent szakcikkre kontrázott rá, amelynek címe "A raktárak továbbra is le fognak égni /Warehouses will continue to burn/" volt.
Az akkori magyarországi helyzetet és tendenciákat komplexen elemző cikk rezüméje az volt, hogy a nemzetközi tapasztalattal szemben -Magyarországon nem égnek le a rendkívül tűzveszélyes, nagyméretű, sok műanyagot tároló raktárak, és ez az új hazai szabályozás, a hatóságok, üzemeltetők, tervezők, kivitelezők összehangolt és tudatos tevékenységének köszönhető-, amelyre a szakma művelői, és a hatóságok is büszkék lehetnek. Sprinklerezett magasraktár-tűz valóban nem volt. Öt év elég hosszú idő ahhoz, hogy a korábbi cikkben "megjósolt" tendenciákat szembesítsük a valósággal, és ahhoz is, hogy az elkövetkezendő 3-5 évre új tendenciákat vetítsünk előre. Valóban forradalmian új volt a beépített tűzoltó-berendezések helyzete a 2002-es években Magyarországon? Minden bizonnyal az volt, ugyanis a hazai fejlett raktár-technológiájú létesítményekben akkor kezdték a még a nyugaton is újnak számító nagyhatékonyságú beépített tűzoltó berendezéseket alkalmazni. A raktárak méretei, a raktár-technológiák, (és ezzel együtt a tűzveszélyes műveletek, tárolt anyagok mennyiségei) folyamatosan nőttek és fejlődtek és ez a tendencia folytatódni látszik a jövőre nézve is. Feltehetőleg olyan fejlődés ment végbe 5 év alatt, melyre előzőleg 20 év alatt sem került sor.

A kockázati szempontok továbbra sem változtak:

1) A logisztikai funkciójú épületek és ezen belül is a nagy kihasználtságú üzemeltetést lehetővé tévő magasraktárak alapterülete egyre növekszik, a jobb használhatóság érdekében a tervezők, beruházók igyekeznek a tűzszakaszok méreteit is minél nagyobbra megválasztani. A nagy tűzszakaszok létesítése azonban engedményekkel és ellentételezésekkel jár, mivel a jelenlegi törvényi szabályozás nehezen alkalmazható a "modern" szempontok szerint épülő nagy tűzterhelésű és változatos funkciójú logisztikai létesítményekre. A hagyományos szabványi-szabályozási normákat nemzetközileg, de hazánkban is "kinőtték" a raktárak, és az aktív megelőzés berendezései csak az utóbbi néhány évben produkáltak olyan megoldásokat, melyek hatékonyan alkalmazhatók a biztonság növelése érdekében.

Magasraktári polcrendszer, mely egyben az épület vázszerkezetét is adja

2) Az utóbbi tíz év egyértelmű tendenciája a raktározási magasság növekedése, a műanyagok megjelenése miatt a raktározott anyagok megnövekedett égéshője és a különböző anyagok nem elkülönítetten, minél kisebb alapterületen történő tárolása.

3) A logisztikai központokat létesítők részéről felmerült és egyre fontosabb szerepet kap a raktári flexibilitás. Bármilyen anyag nagy mennyiségben történő tárolására alkalmas épületeket építtetnek, igyekeznek a törvényi korlátozásokat minél inkább kitolni és a lehető legszélesebb alkalmazhatóságot elérni.

4) A jó kihasználtság érdekében a raktári technológiák hatalmas lépésekkel fejlődnek; a kezdetlegesnek mondható tömbös tároláshoz képest a legnagyobb helykihasználással működő polcos és drive-in rendszerű tárolási egységek többszörös mennyiség tárolását teszi lehetővé m2-re vetítve. A logisztikai központok elhelyezésének földrajzi és közlekedési szempontjai behatárolják azoknak a csomópontoknak számát, melyek a lehető legjobb adottságokkal rendelkeznek a megközelíthetőség szempontjából. A gyártó-termelő üzemek területén kialakítandó raktárak az elsődleges, értéket termelő funkció elől foglalják el a területet. E két szempont indítja arra a beruházókat, hogy az épületeiket minél kisebb alapterületre szorítsák be és ezen a kis alapterületen minél nagyobb magasságban oldják meg a tárolást.

Drive - in polcrendszer (IFEX-Tűzőr Kft.)

A szabályozási háttér a várakozásokkal ellentétben szinte alig változott, maradtak a magyar előírások, melyek kissé lemaradva követik a nemzetközi trendeket, de minimális változások következtek be a nagy nemzetközi szabványok VDS és NFPA területén is.
Az ezredfordulón még nagy reményekkel várt egységes európai szabvány elkészült és bizonyos részei hatályba is léptek, de a várt hatás elmaradt, mivel az új MSZ EN 12845 szabvány nagyon sok területen hiányos, alkalmazhatatlan a tervezők és a hatóságok részére. Ebben szerepet játszik az is, hogy az EU tagjai nem érdekeltek egy erős EN létrejöttében, ugyanis így megakadályozhatják a nagy nemzetközi (NFPA, VdS) és a tagállamok nemzeti szabályozás hatályvesztését (ami nemzeti protekcionista előny). A szabvány elérhető Magyarországon is, de választható opció, hogy a "régi" II/2002 BM rendelet, vagy az új MSZ EN 12845 szerint készüljön a sprinklerberendezés, de a BM OKF nyilvántartása alapján eleddig egyetlen rendszer sem épült az új előírás szerint.

Drive - in polcrendszer (IFEX-Tűzőr Kft.)

Valószínűleg a kényelem is hozzájárul ahhoz, hogy a tervezők, kivitelezők inkább a régi, jól ismert előírásokat alkalmazzák, de a fő indok az, hogy a szabvány csak angol nyelven érthető el.

Teljesen érthető a visszafogottság a szabványt alkalmazók és az azt számon kérők részéről is, hiszen bármilyen műszaki kérdés pontos megválaszolása gondot jelenthet egy ismeretlen, és egyelőre szokatlan koncepció alapján összeállított, angol nyelvű szabvány szövege alapján. Sem a tűzvédelmi tervezők, sem a tűzoltóság illetékesei nem érzik magukat annyira felkészültnek, hogy a nyelvi értelmezésük következményeit adott esetben a bíróság előtt is meg tudják védeni.
A szintén nagy reményekkel várt OTSZ módosítás az Európai Uniós jogalkotási gyakorlat áldozatává vált, pedig a már előre látható hiányosságai ellenére fontos előrelépés lett volna a hazai szabályozásban. Fontos változás a nagy nemzetközi előírási rendszerek fejlődésében a két nagy irányzat (NFPA-VdS) közötti kommunikáció, melynek eredményeként szemmel látható közeledés tapasztalható a kétféle szempontrendszerben. Az első lépést a VDS alkotói tették meg, mert felhasználva és ezzel el is ismerve az NFPA kutatási és teszt eredményeit, a CEA4001-be beemelték többek között az ESFR és egyéb nagy teljesítményű elsősorban raktári kockázatra fejlesztett sprinklerfej típusok tervezési kivitelezési előírásait. Egyértelműen megfigyelhető több speciális területen, hogy a nagyszámú valós méretű tűzkísérlet eredményével rendelkező NFPA tapasztalatait a német kollégák is felhasználták.
A kölcsönösség jegyében várhatóan az NFPA-ban is megjelennek majd a két szakmai szervezet együttműködésének jelei, de mivel az amerikai szabványnak elsősorban az egyszerűsödés irányában kellene fejlődnie, ezen a területen nehezebb lesz előre lépni. Ennek első jeleiként a VdS approvált eszközök némelyikét akceptálják az NFPA elvű biztosítótársaságok (FM, azaz Factory Mutual). A két szabályozás-rendszer közelítése közös érdekük is, mivel az EN szabályozások hatályosságát és súlyát csökkentik.

Mi volt az öt évvel ezelőtti forradalmi változások fő jellemzője a tűzvédelemben?

  • A raktárak alapterületének, tűzszakaszainak, és belmagasságának a növekedése;
  • A nagy égéshőjű és emiatt nagyobb mértékben tűzveszélyes anyagok, mint például a műanyagok egyre nagyobb tömegű tárolása;
  • ESFR technikák bevezetése, a korai reagálású, gyors elfojtású, nagyságrendileg hatékonyabb és nagyobb oltási teljesítményű sprinkler technikák széleskörű alkalmazása;
  • Az oltási technikák sokfélesége, habbal, vízköddel, gázzal oltó berendezések alkalmazása
Drive - in polcrendszer (IFEX-Tűzőr Kft.)

Elmondhatjuk, hogy az öt éve leírtak 97 %-ban valóra váltak. Az új, nagyhatékonyságú technikák valóban elterjedtek, fejlődésük tendenciája továbbra is emelkedő. De tudunk-e olyan hiteles váteszek lenni, mint öt éve voltunk? Forradalmi-e a beépített tűzvédelmi berendezések fejlődése ma is, vagy netán már mindent kitaláltak, és alkalmaznak, tehát semminemű fejlesztési feladatunk nincs már? Erre próbálunk válaszolni az alábbiakban. Véleményünk szerint a fentiekben említett méretnövekedés és a nagyobb tűzveszély következtében az ESFR sprinkler, és az egyéb oltási technikák tovább fejlődnek, de a drámai változások kora lejárt. A vizes sprinkler berendezések mennyiségüket és beruházási értéküket (cca. 85%) tekintve továbbra is vezetnek, és meg is tartják pozíciójukat az oltási módszerek között.

A logisztikai központok beépített oltóberendezés típusaiban megfigyelhető fejlődés számokban:

 

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007*

Szakágak %-os megoszlása évenként

 

 

 

 

 

 

 

 

Sprinkler

71,75%

72,7 %

62,72%

65,02%

60,43%

67,1%

69%

66 %

Habbal oltók

8,07%

7,93 %

10,03%

9,28%

11,65%

9%

7,5%

7 %

Gázzal oltók

9,86%

9,20 %

11,46%

10,38%

10,19%

10,5%

8,4%

10 %

Vízköddel oltók

1,34%

1,48 %

5,76%

6,55%

9,22%

8,2 %

9,3%

10 %

Egyéb

8,98%

8,59 %

10,03%

8,35%

8,51%

5,2 %

5,8

6 %

Aktuális év 100%

100 %

100 %

100%

100%

100%

100 %

100%

100 %

A 2004-es évet 100%-nak véve, értékesítés aránya %-ban az aktuális évben

54 %

73 %

68%

89%

100%

107 %

111 %

115 %

Értékesítés fejlődése az előző évhez viszonyítva

 

26 %

-7%

23,5%

11%

7 %

11 %

15 %

* Becsült érték

Továbbra is fennáll a polcközi sprinklereket is tartalmazó, és a csak mennyezeti sprinklert tartalmazó (jellemzően ESFR technika) megoldások közötti verseny, csak mára megfordult a szereposztás. Ahogy öt évvel ezelőtt az ESFR technika robbanásszerű elterjedése volt a jellemző, az igazi forradalmian új, és fokozatosan magának helyet kivívó technika mára már szokványossá vált széleskörű elterjedtsége miatt. Mit is jelent az ESFR sprinkler?
Ezt az emlékeztető magyarázatot ma már csak a beépített tűzvédelemben nem járatos kedves olvasók miatt kell röviden összefoglalni. Korai reagálás, gyors elfojtás (early suppression fast response) annyit jelent, hogy csak a magasraktár mennyezetén elhelyezett nagy intenzitású (a hagyományos sprinklereknél 3-4-szer nagyobb intenzitású) sprinklerek olyan korán kezdik el a víz kipermetezését, hogy a tüzet kezdeti szakaszában, de legkésőbben 12 db ESFR sprinklerfej működésbe lépését követően eloltják. A korábbi cikkünkben beszámoltunk az ESFR 14-es és az ESFR 25-ös sprinklerfejekről, azóta kifejlesztésre és bevezetésre került az ESFR 23 és ESFR 17 méretű sprinkler is.

ESFR sprinklerek

 

 

K25 ESFR

K23 ESFR

K17 ESFR

K14 ESFR

Épület magasság [m]

Max. rakat magasság [m]

Min. tervezett nyomás [bar]

Min. tervezett nyomás [bar]

Min. tervezett nyomás [bar]

Min. tervezett nyomás [bar]

7,6

6,1

1

1,7

2,4

3,4

9,1

7,6

1

1,7

2,4

3,4

10,7

9,1

1,4

2,4

3,6

5,2

12,2

10,7

1,7

2,8

3,6

5,2

13,7

12,2

2,8

2,8

n.a.

n.a.

NFPA 13 - 2007 Table: 14.4.1

Óriási előny a kivitelezőnek, hogy csak a mennyezeten kell dolgozni, az organizációban, hogy az állványok között nem kell elviselni a többi szakmának a sprinklerszerelő "lábatlankodását", az üzemeltetőnek, hogy a villástargonca (vagy száz más ok) miatt nem indul el az oltás a sprinkler mechanikai vagy egyéb sérülése miatt (ami természetesen jelentős vízkárt is okoz).

Az "ESFR" úttörő technika most azonban korlátokba ütközött, és az extra körülmények között a polcközi sprinkler-szinteket is tartalmazó berendezések alkalmazása előnyösebbnek mutatkozik. (Szintén a más területen tevékenykedő kedves olvasók miatt: Ebben az esetben is van a mennyezeten sprinkler-háló, de a raktári polcok vagy rakatok között is egy vagy több szinten sprinklereket helyezünk el.) Mik lehetnek azok a korlátok és előnyök, amelyek a fenti ESFR technikával szemben versenyképessé teszi a polcközi sprinkleres megoldást?

Az ESFR sprinklereket a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint legfeljebb 13,7 m belmagasságig, és 12,2 m raktározási magasságig szabad alkalmazni. (Ezek az értékek a tárolt anyagok tűzveszélyességének függvényében még csökkenhetnek is.) Tehát azok a logisztikai létesítmények, amelyek magasabbak a fenti értékeknél, kénytelenek polcközi sprinklereket alkalmazni. Egyre magasabbak a raktárak, és egyre többe kell az EFSR sprinkler helyett más megoldást alkalmazni.

A logisztikai létesítmények nagyobb részénél a tárolt árúk értéke rendkívül magas, meghaladja az épület értékét (esetleg többszörösen is), és a tűzkár biztonságosabb elhárítására alkalmasabb a polcközi sprinkleres megoldás. Ugyanis hiába -korai érzékelés, gyors elfojtás-, a csak a mennyezeten (tehát a tűz gócától esetenként 10-14 m-re) elhelyezett ESFR sprinklerek korántsem annyira érzékenyek, mint a polcok között (tehát a tűz gócától maximum 2-3 m-re) elhelyezett szuper-gyors reagálású sprinkler, Ez utóbbi sokkal hamarabb eloltja a tüzet, töredéke tűz- és vízkár keletkezése mellett (1 db ESFR sprinkler 5-10 perc alatt 3000-4000 l vizet permetez szét mintegy 30 m2 területen, az épület teljes magasságában).

ESFR "munka" közben

A veszélyes anyagok raktározásánál szintén problémás lehet a nagyintenzitású ESFR technika alkalmazása, mivel a kipermetezett oltóvizet vésztározóban kell felfogni, és ez másfél-kétszer is magasabb költségszinten valósítható meg a hagyományos sprinklerekhez képest.

Mielőtt áteveznénk a magasraktárakban alkalmazott habbal oltók területére, még egy vadonatúj fejlesztésről számolunk be a nagyteljesítményű sprinklerek területéről: 14,6 m épületmagasságig, és 12,2 m rakatmagasságig alkalmazható, ún.: Ultra K 17 sprinklert fejlesztettek "száraz" kivitelben (amely természetesen ugyanúgy vízzel olt, mint a többi sprinkler általában. Ez azonban fagyveszélyes helyeken is alkalmazható, mivel nyugalmi állapotban levegővel van feltöltve a sprinkler hálózat, tehát akkor "száraz")
E rendkívül előnyös alkalmazás-technikának az ára a cca. másfélszeres oltóvíz-ellátó kapacitás, plusz a "száraz" rendszer külön költségei. Jelenleg magyar "Ultra K" sprinkleres raktár még nem készült. A fagyveszélyes logisztikai létesítmények sprinklerberendezéseit fagyálló folyadékkal feltöltve valósították meg az eddigiekben, (amely megoldás azonban számos új költséget és gondot okoz).

Amennyiben a raktárban folyékony tűzveszélyes anyagokat is tárolnak, általában habbal oltó sprinkler berendezést kell alkalmazni. ESFR sprinkler pedig csak vízzel működtethető, és ezzel át is értünk a habbal oltók területére. A logisztika területén a habbal oltók közül a habsprinklereket, és a teljes habelárasztást alkalmazták magasraktárakban.
A habsprinklerek a tűzveszélyes folyadékok tárolóinak az oltóberendezése. Természetesen a habkoncentrátum, a tároló- és bekeverő rendszer plusz költségtényező a vizes sprinklerekhez képest. A habsprinklerek polcközi sprinklerekkel jellegzetesen a vegyi gyárak, kőolaj-feldolgozók oltóberendezése.

Totális technika a könnyűhab-elárasztás: a hab alatt nem ég a tűz. A könnyűhab elárasztás úgy működik, hogy az esetleges tűz esetén a tűzjelző rendszer jelére a speciális habkoncentrátumot vízzel keverve a habgenerátorokba vezetik, amelyek 600-1200 l/m3 kiadósságú könnyűhabbal árasztják el a védendő tér egészét.
A teljes tűzbiztonság mellett előny még, hogy fagyálló is az oltórendszer, és mindenféle tűz oltására alkalmas, amely vízzel/habbal oltható.

Elárasztási próba

Gyakran versenyképes a könnyűhab elárasztással működő oltóberendezés, mert oltóvízigénye viszonylag kicsi (tehát olcsó!), a nagy kiadósságú habok (1:1000, 1:1200) esetén a tárolt árúkat nemhogy tűzkár, de vízkár sem károsítja, mivel ez a hab szinte száraz, és előny még nem utolsó sorban a tökéletes tűzbiztonság.

Öt évvel ezelőtt a vízköd oltási technika még nem szerepelt raktári kockázatra figyelembe vehető oltási technikák között, de mára már legalább egy raktárban nagynyomású vízköd oltóberendezés létesült.

A vízköd alkalmazása raktári rizikó mellett nemzetközileg nem szokványos, a nagy nemzetközi szabványok, mint az amerikai NFPA, a német VdS, az EU szabványok nem ajánlják, s természetesen a vízköddel történő raktár-oltást a magyar szabályozás sem ismeri (el), sőt, magát a vízköd technikát sem dolgozta még fel.
A magasraktárak nagynyomású vízköd - oltása nemzetközileg sem rendelkezik referenciával.

A nagynyomású vízköd oltástechnika üvegfelületű nyílászárókkal kialakított magasraktári alkalmazása szintén aggályosnak tűnik, mivel az oltási művelet megbízhatósága megkérdőjelezhető, ugyanis az üvegfelületek törése esetén semmi sem szab határt a vízköd oltótérből történő elszökésének.

Alacsony nyomású vízköd szórófej

A magasraktárakban többféle anyag fordul általában elő, (gyakran a telepítés idején nem is tudják, milyen anyagféleségeket fognak tárolni), tehát könnyen előfordulhat, hogy mélységében izzó tüzű anyagokat is tárolnak. Ezek oltására a vízköd nem alkalmas.

Mindenesetre további alkalmazások előtt minden örülményt, úgy szabványossági, mint biztonságtechnikai szempontokat figyelembe kell venni, és becsülendő a tervező, a hatóságok és az üzemeltető bátorsága, és reméljük, hogy lesz folytatása ennek a fejlesztésnek.

Hazai pályán a vízköd oltórendszer (IFEX-Tűzőr Kft.)

A porral oltó beépített tűzoltó berendezések a korábbi cikkünkben még szerepeltek a magasraktári oltóberendezések palettáján, mint visszaszoruló, nehezen alkalmazható technológia, és az előrejelzés bevált. Tudomásunk szerint nem létesült magasraktári beépített porral-oltóberendezés.

Sic transit gloria mundi: így múlik el a világ dicsősége, a korábbi elterjedt technika így adja át a helyét az egyszerűbbeknek, olcsóbbaknak. Jelenleg dolgozunk egy folyékony tűzveszélyes anyag porral oltó berendezésén, melynél a feldolgozott anyag tulajdonságai miatt elkerülhetetlen a por alkalmazása.

Véglegesen nem lehet elvetni ezt a technikát, feltehetőleg feltámad a későbbiekben a kor újabb kihívására, pl. környezetvédelmi kezelhetősége (nincs égéstermékkel szennyezett víz!) miatt, vagy vízre érzékeny anyagok tömegtárolása, vagy veszélyes anyagok tárolása esetén.

Vasúti lefejtő porral oltása

Gázzal oltó berendezés logisztikai területen legalább egy szintén létesült a vizsgált időszakban. A gázzal oltás általában nem a logisztikai központok, magasraktárak típusberendezése, ugyanazok az alkalmazási korlátok, hátrányok felsorolhatók, mint a vízköddel oltók esetén, vagyis:

  • a nemzetközi szabványok ajánlásának hiánya,
  • a magasraktári referencia hiánya,
  • az oltógáz oltótérből történő elszökésének lehetősége,
  • a mély tüzű, izzó anyagok olthatatlansága,
  • az oltógáz elosztó rendszer méretezésének nemzetközi hiánya, mely a korrekt oltás megvalósíthatóságának kérdésességét veti fel.
Inergen oltógáz telep

További korlátok:

  • "A" fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy "B" robbanásveszélyes raktárban a gázzal oltó berendezés működésképtelen, amennyiben a tűz robbanással kezdődik, vagy a tűz hatására a hasadó-nyíló felületek kinyílnak (kitörik az ablak).
  • Az alkalmazást nehezíti, hogy a jelenlegi korszerű inert gázas oltóberendezések működésénél a magasraktáraknál óriási méretű lefúvató felületeket kell alkalmazni, amelyeket a hasadó-nyíló felületek helyigénye miatt általában el sem lehet helyezni, és az áruk az oltóberendezéssel összemérhető. (Ezek nélkül ugyanis az oltásnál betóduló gáz a hasadó nyíló felületeket, és a nyílászárókat nyitja meg, s így az oltógáz elszökik);
  • A gázzal oltónak a beruházási- és üzemeltetési költsége többszöröse a többi oltóberendezéshez képest.

A gáznak azonban annyi előnye mindenképp van, hogy ez a matéria a nedvességre érzékeny árúk tárolására is alkalmazható.

A fenti szöveges elemzés kiegészítéseként álljon itt a korábbiakban már többször alkalmazott összehasonlító táblázat, mely jól mutatja az egyes oltóberendezés fajták jellemzőit a legfontosabb telepítési szempontok tekintetében.

Nagyméretű nyomás lefúvató elemek

A beépített oltórendszerek összehasonlítása

Paraméterek

Beépített porral oltó rendszerek**

Vizes sprinkler rendszerek

Beépített gázzal oltó rendszerek**

Könnyűhab-elárasztásos rendszerek

megbízhatóság

visszagyulladási veszély

kielégítő

kiváló

másodlagos kár

nagyfokú porszennyezés

nagyfokú nedvesítés

nincs

közepes nedvesítés

bent tartózkodók biztonsága

megfelelő

személyzet evakuálása után használható

minimális veszély

környezetvédelmi szempontok

körülményes tisztítás porszennyezés

nagy mennyiségű szennyvíz

ózonpajzs károsítás globális felmelegedés

kismennyiségű haboldat

automatizálhatóság

körülményes

nem megbízható a személyek evakuálása miatt (kivéve: Inergen)

jó*

megvalósítási költség (Egység: könnyűhab elárasztás = 100 %)

nem összehasonlítható**

80-200*

400**

100*

* Az eredeti cikk adatokhoz képest változtatott, aktualizált adatok
** Az elmúlt 2-3 év során jelentőségét vesztette a technika a magasraktáraknál

Kik azok, akik meghatározzák a beépített oltóberendezések jövőjét?
Vajon a hazai hatóságok, a nemzetközi biztosítótársaságok és a beruházók hogyan viszonyulnak a magasraktári beépített oltóberendezésekhez?

A hazai hatóságok nincsenek könnyű helyzetben, mert a hazai kötelező előírások szerint eljárva nagyon kevés oltóberendezés beépítését és üzembe helyezését engedélyezhetnék a magasraktárakban. Ennek oka, hogy még jelenleg is az a rendelet van kötelezően érvényben, amelyet öt éve az akkor cca. tizenöt éves szabványokból másolták át, mely szabványok már újkorukban is csak követték nemzetközi színvonalat. A hatóságok legfeljebb esetlegesen rendelkeznek a nemzetközi előírásokról magyar nyelvű leírással, ezt gyakran a tervezőtől, kivitelezőtől kapják meg "ajándékba", és ennek nem így kell lennie. A tűzoltókat a saját intelligencia, az új iránti fogékonyság, az önképzés segítheti munkájában, és az előírásokhoz való ragaszkodás gátolhatja. A személyes tapasztalataink alapján azonban ennek ellenére a biztonságtechnikailag kifogástalan, megfelelő nemzetközi szakirodalommal alátámasztott, és mérnöki szempontból megfelelő színvonalú megoldásokra létesítési és üzembe helyezési engedélyt lehet beszerezni, vagy ha véleményeltérés van a tervező vagy kivitelező és az I. fokú hatóság között, II. fokon biztosan kialakul a közös megoldás. A rendszer tehát a gyakorlatban működik.

A nemzetközi biztosítótársaságok az öt évvel korábbi állapothoz képest "megjuhászodtak" általában, illetve hazánkban is beállt a nemzetközi állapot: a tervezőnek és a kivitelezőnek minden előírást be kell tartani, kivéve, amire a megrendelő nem tart igényt. Korábban a hazai tervezők, kivitelezők fetisizálták a biztosító társaságok szakértőinek a véleményét. Cégünk szakemberei partnert látnak a biztosító képviselőiben, akivel együtt kell rávezetni a megrendelőket a valós érdekeiknek megfelelő beépített oltóberendezés megépíttetésére.

A megrendelők - tisztelet a kivételnek, akik azért számosan vannak- egyetlen igénnyel lépnek fel: ne kelljen beépített oltóberendezés, vagy ha igen, minél olcsóbb legyen.

A fenti három oldal álláspontja meghatározza azt, hogy az öt évvel ezelőtti forradalmi lendület csökkent, a megrendelők igényei szerint valósulnak meg az oltóberendezések kisebb számban (legtöbbször, csak ahol kötelező) és a legolcsóbb színvonalon (csak az előírást és a hatóságot elégítse ki).

Alumínium Feldolgozó üzem

Van a beépített oltóberendezések megvalósításának egy sötét oldala, amely nem kimondottan szakmai indíttatású, de rendkívül erőteljesen visszahat arra, és azt hisszük, nem is csak e szakma nyűge ez (és most nem a körbetartozásra gondolunk).
Hazai és külföldi tulajdonban lévő cégek kalózakcióinak vannak kitéve a szakma résztvevői, a megrendelők, üzemeltetők, hatóságok, tervezők, kivitelező alvállalkozók. Ennek lényege, hogy bizonyos cégek mélyen ár alatt "bevállalják" a projekteket két-három éven keresztül. Sajnos a megrendelők többségét csak az ár érdekli, illetve arra az álláspontra helyezkednek, hogy úgyis csak akkor fizetnek, ha elfogadható minőségű és kész a munka, tehát sok munkát elnyernek.
Ezek után a "bizonyos" cégek nem, vagy csak részben fizetik ki a teljesítő alvállalkozókat, beszállítókat, adókat stb., és csődbe, felszámolásba menekülnek, vagy egyéb módon megszüntetik vagy eltüntetik a céget (de előbb a tőkét kivonják). Phőnix madárként, esetleg egy kicsit más néven újjá alakulnak, és kezdődik elölről a következő periódus. Vannak olyan beruházó, bonyolító, fővállalkozó és vállalkozó cégek, amelyek már többször "eljátszották" ezt a szélhámosságot, de mégis találnak vállalkozót, és újra "prosperálnak". Az útjukat tönkrement alvállalkozók, kifizetetlen adók, és felelős nélkül hagyott létesítmények sora kíséri. Ez a folyamat rendkívüli mértékben rontja a szakma színvonalát, és mindenképpen minden korrekt résztvevőnek, de talán elsősorban a hatóságoknak fel kell lépnie ellene. Ez a jövő feladata, e nélkül a korábbi magas színvonalú szakmai ág lezüllik.

A szakma látványos eredményei nem engedik, hogy ezzel a "sötét képpel" zárjuk cikkünket, mert mindenképpen nagy ívű pályát futottunk be a partner hazai tervező és kivitelező cégekkel együtt az elmúlt öt évben, és reméljük, hogy öt év múlva hasonló gazdag időszakról számolhatunk be.

Bibliográfia:

  1. Plumbing Engineer: Warehouses Will Continue to Burn 33-38. o., James G. Gallup, 2000. június
  2. Florian ExPress Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat: Magyarországon már NEM égnek le a raktárak 63-66. o., Florian Press Kiadó 2001. január
  3. Magyar Szabvány MSZ EN 12845, Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerrendszerek. Tervezés, kivitelezés és karbantartás, Magyar Szabványügyi Testület 2004. június
  4. 4. NFPA 13, Installation of Sprinkler Systems, 1996. edition
Sitemap
Back to main page

 

 

Deutsch English Back to main page Magyar