Sprinkler-1 Fire Protection Ltd.
2120 Dunakeszi, Pf. 37.
Phone/Fax: +36 1 236-0772
E-mail: info@sprinkler-1.hu

Production and Sale of Tools of Fire Protection Equipment

Publications

A tüzivíz szivattyúk speciális szolgáltatásai

Napjainkra a tűzvédelembe bevont technológiák, a védendő területek mérete és az oltási módok szinte kivétel nélkül igénylik a tűzivíz szivattyúk használatát, beépítését. Egy ilyen, az oltás eredményességét döntően befolyásoló berendezést a VdS- és NFPA - normák szerint szigorú követelmények szerint lehet csak létesíteni. A kérdés: szabad-e másként?

Hiányos hazai szabályozás

A magyar szabályozás rendkívül hiányos az adott témában. A tűzvédelmi szabványok közül csak az MSZ 9781 Sprinklerberendezés és az MSZ 9779 Habbal oltó berendezés foglalkozik a tüzivíz szivattyúkkal, azonban ezek a szabványok sem adnak átfogó szabályozást a tüzivíz szivattyúkra, csupán érintik ezt a témakört. A külföldi szakirodalom tanulmányozásakor szembetűnő, hogy szabvány is - német VdS (Verband der Schadenversicherer e. V.) és az amerikai NFPA (National Fire Protection Association) - jól áttekinthető, komplex rendszerbe foglalt, részletesen szabályozást ad a tüzivíz szivattyúkra és a kapcsolódó rendszerekre. A szabályozás komplex jellegét vizsgálva, felállíthatók a tüzivíz szivattyúkkal kapcsolatosan az alábbi logikai egységek, amelyek teljes egészében lefedik tüzivíz szivattyúk, mint gépegység, a tervezés-kivitelezés és az üzemeltetés komplex egészét:

A VdS és az NFPA 20 szabályozás teljes egészében lefedi a fenti logikai egységeket, amint azt a táblázat is mutatja.

 

MSZ

VdS

NFPA 20

Konstrukció (a szivattyú, meghajtás és tengelykapcsoló paraméterei)

.

?

?

Installáció (elhelyezés, helyiség paraméterek)

0

?

?

Rendszertechnika (működéshez és működtetéshez szükséges csővezetékek, szerelvények, jeladók)

.

?

?

Automatika, vezérlés (a kialakított rendszer automatikus működéséhez szükséges eszközök)

.

?

?

Tesztek, vizsgálatok (a működőképes rendszer ellenőrzése és ennek dokumentálása)

0

?

?

Üzembe helyezés (a kész rendszer átadása az üzemeltető részére)

0

?

?

Folyamatos, megelőző karbantartás (a berendezés folyamatos gondozása a mindenkori üzembiztos működés érdekében)

0

?

?

Időszakos ellenőrzés (a rendszer elemeinek ütemterv szerinti ellenőrzése a meghibásodások feltárása érdekében

0

?

?

1. táblázat: Az MSZ, VdS és az NFPA 20 szabványok összehasonlító táblázata

Magyarországon természetesen a magyar előírások betartása a kötelező, alapvetően sem a VdS, sem az NFPA előírásokat nem kell figyelembe venni, azonban magyar előírásokat betartva, a tervező és kivitelező felelőssége a működőképes rendszer kialakítása.

A három szabályozás összehasonlítása után vizsgáljuk meg az 1. ábra alapján, hogy a német VdS és az amerikai NFPA 20 szabványok milyen szivattyú típusokat ismer, és fogad el a tüzivíz tároló föld alatti és feletti kivitele esetén.

 

 

Föld feletti tüzivíz tároló tartály

Föld alatti tüzivíz tároló medence

 

NFPA 20

Vízszintes tengelyű,
in-line szivattyúk

Függőleges tengelyű szivattyúk

VdS

Vízszintes tengelyű csigaházas szivattyúk

Merülő-motoros szivattyúk

1. ábra: A VdS és az NFPA 20 által elfogadott szivattyúk a tűzivíz tároló típusa szerint`

Amerikai követelmények

Az NFPA önálló szabványt szentelt a tűzivíz szivattyúknak - NFPA 20 - 1999.

Az NFPA önálló szabványt szentelt a tűzivíz szivattyúknak - NFPA 20 - 1999. Az NFPA 20 rendkívül alaposan tárgyalja és szabályozza a tűzivíz szivattyúk esetében alkalmazandó rendszertechnikai elemeket. Nem csak a beépítendő elemek típusát, hanem ezek méretét is meghatározza. A szabvány többféle elrendezésre ad támpontot, meghatározva a beépítendő elemeket, csatlakozási pontokat. Rendkívül fontos eleme a kapcsolási vázlatoknak az előírások szerinti tesztek végrehajtásához szükséges vezetékek kiépítése, valamint az ezek előírás szerinti szerelvényezése. Az NFPA 20 a kiépítendő tesztvezeték méretére, valamint a mérések végrehajtásához az áramlásmérő típusára és beépítésére egyértelmű szabályokat ír elő. Az előírás szerinti tesztvezeték dimenziója lehetővé teszi a névleges térfogatáram 150%-nál történő teljesítményméréseket, amelynél a szállítómagasság nem lehet kevesebb, mint a névleges pontban garantált szállítómagasság 60%-a. Az NFPA 20 szerinti tesztvezeték alkalmas az időszakos ellenőrzések során történő járatási próbák elvégzésére is. Az NFPA 20 szabvány külön fejezetben ismerteti a függőleges tengelyű és a vízszintes tengelyű, in-line szivattyúk konstrukciós kialakításának szempontjait. Tipikus in-line tüzivíz szivattyú kialakítást mutat be az ábra. Az ábrán megfigyelhető néhány konstrukciós megoldás, mint például az osztott csigaházas kialakítás, a tömszelencés tengely tömítés, az automata légtelenítő szelep helyének kialakítása a csigaház legmagasabb pontján, résgyűrűk a járókerék belépő oldalán, stb. Ami az ábrából nem látható, az elemek szerkezeti anyaga, mint például a csigaház GG öv., a járókerék bronz.

Mit alkalmazzunk?

Felmerül a kérdés, hogy a magyar tűzvédelmi beruházások esetében melyik szabványt célszerű alkalmazni a magyar szabályozáson felül. A válasz egyértelmű, amennyiben a beruházás valamely biztosító társaság által ellenőrzötten létesül. A biztosító társaságok általában kijelölik az NFPA 20, vagy a VdS szerinti kivitelt! A biztosító minőségi intézetek általában specifikálják is a szivattyút és a tüzivíz tároló tartályt!
Nem ilyen egyértelmű a válasz, amikor nincs a biztosító által szabályozott megvalósítási előírás. Ebben az esetben az alábbi támpontokat veheti figyelembe a Beruházó:

  1. a technológiához meghatározza-e egyértelműen a tüzivíz rendszer szabványi előírásait?
  2. van-e a Beruházónak saját tűzmegelőzési koncepciója, és az melyik szabványt támogatja?

A Beruházók szemszögéből vizsgálva a tűzvédelmi berendezéseket, nem elhanyagolandó szempont a költség. Vizsgáljuk meg tehát a VdS, NFPA 20 és az egyéb kivitelű tüzivíz szivattyú rendszerek esetében milyen költség arányok vannak és milyen az egyes rendszerek megtérülése. Az összehasonlíthatóság érdekében az összehasonlítás alapjául azonos paraméterű rendszereket vettünk figyelembe:

Tüzivíz tároló kapacitása: 800m3
Igényelt oltóvíz térfogatáram: 450 m3/óra
Biztonsági értékfaktor: 0% - még elfogadható biztonság 100% - tökéletes biztonság
Rizikó = 100% - Biztonsági értékfaktor

Az összehasonlításban figyelembe vett szivattyú típusok:

VÍZTARTÁLY

SZIVATTYÚ TÍPUSOK

 

VdS

NFPA 20

Egyéb kivitel, magyar engedéllyel

Föld alatti

UPA merülőmotoros

Függőleges tengelyű diesel

 

Föld feletti

Vízszintes tengelyű csigaházas diesel

Vízszintes tengelyű diesel

 

A figyelembe vett rendszerek esetében az 1. táblázatban felsorolt logikai egységek költségeit arányosított pontokban meghatározva megkapjuk az egyes variációk megvalósításának költségarányait. A megvalósítási költség azonban nem ad egyértelmű és kizárólagos döntési információt. A döntés során figyelembe kell venni a rendszertípus által biztosított biztonságot (illetve ennek ellentettjét, a Rizikó értékfaktort), valamint a biztosító társaságok által adott díjkedvezményt adott rendszertípus esetén.

A három tényező tehát, ami befolyásolja a tényleges bekerülési költséget az éves érték és a Rizikó értékfaktor szorzatából számítható Rizikó, az Üzemeltetési költség és a Biztosítási díj megtakarítás. Az ezek összegéből képzett ÉVES KÖLTSÉGMUTATÓ ad tájékoztatást a tényleges költségekről.

 

Föld alatti tartály

Föld feletti tartály

 

 

VdS

NFPA 20

VdS

NFPA 20

Egyéb kivitel

Tartály

15

17

18

20

15

Szivattyú

11

18

13

14

10

Szerelvényezés

5

6

5

6

4

Automatika

3,5

4

3,5

4

2

Megvalósítási ktsg.

34,5

45

39,5

44

31

Biztonsági értékfaktor

95%

95%

95%

95%

20%

ÉRTÉK (5 év)

6,9

9

7,9

8,8

6,2

Rizikó értékfaktor

5%

5%

5%

5%

80%

ÉRTÉK x rizikó értékfaktor

0,34

0,45

0,39

0,44

4,96

Biztosítási díj
megtakarítás

4

5

4

5

0

Üzemeltetési ktsg.

4

4,5

3,5

4

2

ÉVES KÖLTSÉG MUTATÓ

0,34

-0,05

-0,11

-0,56

6,96

Az összehasonlításból kitűnik, hogy az egyéb kivitelű rendszerek megvalósítási költsége jelentősen kisebb, mint a VdS vagy NFPA 20 szerinti kivitel. Megállapíthatjuk azonban, hogy az "olcsóság" csak látszat, mivel a rizikót és a biztosítási költség megtakarítást is figyelembe véve jelentősen "drágább" az olcsóbb.

A Beruházók számára levonható következtetés egyértelmű: A minőség ára megtérül!

Koczka Sándor
okl. gépészmérnök
ügyvezető igazgató

Csízi Béla
okl. gépészmérnök
szerelési főmérnök

Sitemap
Back to main page

 

 

Deutsch English Back to main page Magyar